Nándi eü cikkei – a fej sportsérülései

Nándi, a gyermekek egyik edzője egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Ő írta ezt a cikket.

Gyakorló egészségügyi alkalmazott és kempos vagyok, így sérülések elszenvedője és egyben ellátója is. Számtalanszor sérültem már meg és sajnos vannak maradandó sérüléseim is. Épp ezért nagyon fontosnak tartom a megelőzést. Az edzéseken, versenyeken való minél biztonságosabb részvétel speciális bemelegítő gyakorlatokat és védelmi eszközöket igényel. Ezek sajnos nem nyújtanak teljes védelmet, de mindenképp javasolt az alkalmazásuk, mert nagymértékben csökkentik a sérülés esélyét. Ha viszont minden óvintézkedés ellenére megsérül valaki, jó, ha tisztában vagyunk az alapvető elsősegélynyújtó szabályokkal. Igyekszünk a legtöbb lehetőségről írni, megemlítünk gyógytorna gyakorlatokat és használható gyógyászati segédeszközöket is. A témát négy fejezetre bontjuk. Ez a fejezet a fej sérüléseiről szól, majd külön fejezetekben tárgyaljuk a felső végtagok, alsó végtagok és a test sérüléseit.

Ezeken belül igyekszünk bemutatni „a pofon anatómiáját”, illetve az életkor, igénybevétel és a sérülések miatt kialakuló elváltozásokat. Gyógytornász kolléganőm fejti ki a fejezetekben a laikusok számára is elsajátítható megelőzési lehetőségeket, diagnosztikát és az elveszett fizikai képességek helyreállításának módját.

Az 1972./II. törvény előírja az egyéntől elvárható segítségnyújtást. Az edzéseken és a versenyeken azt tapasztaltam, hogy mindenki segít a másikon, ha baja esik. Hogy ne ártsunk szükséges tudni, mit miért teszünk, és hogy egyáltalán mivel állunk szemben. A későbbiekben kiderül, hogy néhány egyszerű trükkel, pl. megfelelő fektetéssel, fájdalmat tudunk csillapítani, szövődményeket tudunk megelőzni.

Minden baleseti helyzetben fontos felismerni azt, hogy milyen baleseti mechanizmus okozta a sérülést, mert másképp kell állnunk fejrúgástól illetve fojtástól eszméletét vesztő sérülthez. Fejrúgást követően eszméletét vesztő egyén felsőtestét 15°-kal megemelve fektetjük, így a vér, mint folyadékoszlop nyomása nem a fejben lesz a legnagyobb, hanem az alsó végtagokban. Fontos kizárni a csigolyasérülés lehetőségét. Ha ezt biztosan nem tudjuk megtenni inkább ne mozdítsuk meg a fejet.

fej1

1. ábra: Koponyasérült fektetése

Valamint másképp egy fojtástól eszméletét vesztőhöz. Lábát megemelve a vérnyomás a feji részben növekszik, így hamarabb nyeri vissza eszméletét.

fej2

2. ábra: Fektetés lábakat megemelve

Homeosztázis

A tervezett négy fejezetbe nem sorolható, de mindenre kihat a szervezet víztereinek relatív állandósága. Ha sok ásványi anyagot veszítünk (edzésen való izzadás), gyengeség, hányinger, hányás (súlyosbítja a helyzetet), ájulás, izomgörcsök (légzésre kihat) is kialakulhatnak. Ásványi anyagokban gazdag víz fogyasztása ajánlott, és ezek a problémák nem alakulnak ki, ha edzés közben gondolunk a folyadék és ásványi anyag bevitelre. Súlyosabb szomjazás esetén, vagy ha csak folyadékot pótolunk, de ásványi anyagot nem, vízmérgezés alakul ki. Ennek a folyamatnak a vége a légzésleállás is lehet, tehát ez nem játék.

Sérülések

A sérülések lehetnek lágyrész sérülések (pl.: bőr-, izomsérülés) és csontsérülések. Lehetnek nyíltak és zártak. A sérülések általános jellemzői a duzzanat, szöveti feszülés, vérzés, sebtátongás, fertőzésveszély, valamint a fájdalom, ami önmagában is veszélyes, mert vegetatív tünetekkel jár (szapora pulzus, verejtékezés, nyugtalanság), tehát mindig csillapítani kell.

Fejsérülések

A fej sérülései közül megkülönböztetjük a lágy részek, az arckoponya, az agykoponya, az agyállomány, orr, szem, fül, gége sérüléseit.

A lágy részek sérülései a fej területén mindig erős vérzéssel járnak. Általános teendő a sebfertőzés elleni védelem a seb tisztításával és fedőkötéssel. A fej területén három nyomópont létezik, melyek segítségével az erős vérzést csökkenteni lehet, amíg a megfelelő kötést elhelyezzük. Ezek a pontok kitapinthatók magunkon. Lentről fölfelé haladva a nyakon a carotisnál (nyaki verőér), az alsó állkapocs fül felöli végén és a halántékon.

fej3

3. ábra: Nyomópontok

A hajas fejbőrön lévő lágyrész sérüléseknél sapkakötést alkalmazunk.

fej4

4. ábra: A sapkakötés elkészítésének menete

Az arckoponya sérüléseinél sérülhetnek az arccsontok és az alsó, illetve felső állkapocs. Az arccsontok sérüléseinél a szem legtöbbször érintett. Az állkapocs törésénél harapási, rágási elégtelenség, illetve a fogazat lépcsőzetessége figyelhető meg. Itt parittyakötést és hason fektetést alkalmazhatunk a fájdalom csillapítására és a szövődmény megelőzősére.

fej5

5. ábra: Parittyakötés állra

fej6

6. ábra: Arckopomyasérült fektetése

Az alsó állkapocs ficamodhat is, ami könnyen felismerhető a nyitott szájról, nyelési képtelenségről, nyálfolyásról. Helyrerakni tilos!

Az agykoponyánál sérülhet a felső rész (calvaria) és a koponya bázis része, ami a fej belsejében van, leegyszerűsítve ezen fekszik az ember agya. A második esethez komoly erőhatások kellenek, szerencsére ez nagyon-nagyon ritka, felismerésében segít, hogy az orrból, fülből, garatból liquorral kevert vér folyik. A felső rész sérülésének súlyosságát az alatta lévő agyállomány határozza meg. Általánosságban elmondható még, hogy éles, kemény felülettel való találkozás, a lágy részek és a csont sérülését okozzák (pusztakézzel, ököllel való ütés), míg tompa felülettel való találkozás koponyasérülés nélküli agyállomány-sérülést okoz (kesztyűs gyaku tsuki).

Koponyasérülés nélküli agyállomány-sérülések súlyossági sorrendben. Agyrázkódás esetén a balesetére általában nem emlékszik a sérült, hányingere van, szédül, fáj a feje, látása-hallása romolhat, szívfrekvenciája is csökken. Agyzúzódás általában eszméletvesztéses fejsérülés után alakul ki, újra eszméletét veszti, tartósan eszméletlen marad, pupillaeltérés, tarkómerevség, agyidegi tünetek alakulnak ki. A compressio súlyos probléma, melynek hátterében valamilyen agyállományi vérzés áll, a laikus számára a mélyülő eszméletvesztés a legszembetűnőbb. Általános ellátásuk hanyatt fektetés enyhén megemelt felsőtesttel. Járatni őket kockázatos és illik a 24 órás kórházi megfigyelés. Az ilyen sérültek nem feltétlenül tekinthetőek beszámíthatónak, néhány egyszerű kérdéssel könnyen felismerhetjük zavartságukat (mi a neve, milyen év van?…stb.) Az eszméletlenséget könnyű felismerni. Megrázom, kiabálok neki, de nem válaszol. Az eszméletlenség mélységét megállapíthatjuk úgy, hogy megfigyeljük, mivel lehet reakcióra bírni a sérültet. Ez lehet felszólításra, kiáltásra, fájdalomra vagy semmire. Eszméletlen, légző és nem gerinc, illetve nyaki csigolya sérültet stabil oldalfekvésbe helyezünk.

fej7

7. ábra: Stabil oldalfektetés

Orr

Az orr sérülése könnyen diagnosztizálható a baleseti mechanizmusból (orrba vágták), a vérzésből és az esetleges deformitásból. Első ellátására parittyakötés alkalmazható. Fontos tudnivaló, hogy ilyekor saját érdekünkben ne fújjuk az orrunkat, mert esetleges csontsérülésnél a szem környéki lágy szövetek alá megy a levegő, és akkora ödéma lesz belőle, hogy Egerből biztosan nem vezetünk haza.

fej8

7. ábra: A parittyakötés elkészítésének menete

A szem és környékének sérülései monoklival járnak, súlyosabb esetben bevérzés lehet a szemcsarnokba, a retina is leszakadhat, és minden képlet sérülhet a szemben. A szemsérültet le kell fektetni, mindkét szemét le kell ragasztani, mentőt kell hívni.

Fül

A fül sérülésére a lágyrész sérülésekre való ellátás vonatkozik. Ha ellenfelünk leharapná, kérjük el tőle, mert visszavarrható. A hallójáratok sérülhetnek ütés során, vagy ha emelünk haspréssel, de nem fújjuk ki a levegőt. Hirtelen hallásvesztés alakul ki, ha a dobhártya szakad, ami vérzéssel is jár. A hallójáratok sérülése kórházi, szakorvosi ellátást igényel.

Gége

A gége, nyaki képletek sérülése után a sérült dagadtnak érzi a torkát, nyelési fájdalom, rekedtség, hangtalanság, nehézlégzés, zavartság, eszméletvesztés alakul ki. Súlyosabb esetben nem tudunk levegőt venni. Minden esetben szakellátást igényel, és fontos tudni, hogy ez súlyosbodó folyamat! Ijesztő kórkép a nyaki csigolya ficama. Ne akarjuk helyrerakni!

Az állbavágás anatómiája

Az ütés energiája az alsó állkapcson át a halántékcsont egy képletére (processus zygomaticus) megy át, mely eljuttatja az energiát az agy azon területére, ahol az egyensúlyközpont található. Erre a területre gyúrni sajnos nem lehet.

Remélem kevés sérüléssel, balesettel találkozunk, de azt is remélem, hogy ha kell, tudunk segíteni másokon és magunkon.

Forrás: Bencze Béla – Göbl Gábor : Oxiológia, Dr. Kiss Lajos: Sebészet és Traumatológia

ÚJ!!!

Hétfőn kezdő edzések a Betonban!

SZJA 1 %!

Egyesületünk köszönettel fogadja az adó 1 százalékokat! Adószámunk: 18237773-1-43
gret1