Nándi eü cikkei – a stroke-ról

Nándi, a gyermekek egyik edzője egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Ő írta ezt a cikket.

Az elmúlt néhány évben a vezető halálok Európában a szívinfarktus, harmadik a szív- és érrendszeri megbetegedések és az ötödik leggyakoribb halálok a stroke. A mai Magyarországok évente kb. 50 000 ember kap stroke-t és ebből 18 000 sajnos bele is hal.

A fentiek miatt fontos tudni a rizikófaktorokról, a megelőzés lehetőségeiről, a tünetekről és a teendőkről.

Az egészség a testi, lelki és szociális jólét, nem csupán a betegségek hiánya. Egészségünket befolyásolják védő és ártó hatások, ezen kívül az életminőség, az életstílus és az életmód. Ez utóbbi a szükségleteink kielégítésének rendszere, mely magatartásunkban nyilvánul meg, és az értékrendünktől kezdve a családon át az egész társadalom befolyásolja. Védő hatású a változások megfelelő menedzselése, a kellő terhelés, a társas kapcsolatok, a család, a tanulás, a kríziskezelés, az egészség értékszemlélete, az egyensúly, a harmónia és a Kempo. Ártó hatású a túlterheltség, az alulterheltség, az időhiány, az elismerés hiánya, a nagy felelősség, a bizonytalanság, a káros környezet és a képességek kihasználatlansága.

A WHO megfogalmazása szerint a Stroke egy akut vérellátási zavar, mely neurológiai tünetekkel jár és 24 óránál tovább tart. Agyunk a két artéria vertebrálison és az általunk is kedvelt és gyakran szorongatott két artéria karotisz internán keresztül kb. 800 ml vért kap percenként.

1. vérellátás

A stroke-nak 85 %-a oxigénhiányos, tehát nem kap az adott agyterület vért. Ennek szisztémás oka legtöbbször szívelégtelenség, helyi oka érelzáródás, illetve vérzés. Az érelzáródás oka trombózis vagy embólia. A stroke 12%-a agyállományi vérzés, 3%-ban két agyhártya között van vérzés, ami nyomja az agyat. Tünetei lehetnek hirtelen kialakuló zsibbadás, érzéskiesés, gyengeség, bénulás, elakadt beszéd, látásromlás, bizonytalan mozgás, száj lefittyedése, fejfájás, tudatzavar, tarkókötöttség, beszéd meg nem értése.  Ezek más-más variációban vannak jelen, attól függően, hogy az agy melyik területe érintett. Fontos tudni, hogy a vérrögöt oldani három órán belül lehet, tehát a tüneteket észre kell venni, fel kell ismerni, gondolni kell arra, hogy baj van és mentőt kell hívni!

Kockázati tényezők az általános egészségre ártó hatásokon túl, illetve ezekkel párhuzamosan a magas vérnyomás, a dohányzás, sajnos az életkor, a cukorbetegség, a szívritmus zavar, szívbillentyű betegség, oxigénhiányos szívbetegség, genetikus faktorok, gyulladás, alkohol, helytelen táplálkozás, túlsúly, – és ami ránk nem vonatkozik – a mozgásszegény életmód.

A stroke is a szív- és érrendszeri megbetegedések közé tartozik, a szívinfarktussal együtt. Megelőzésük szinte megegyezik.

Vérnyomásunkat rendszeresen ellenőrizni szükségeltetik, és 130/80 Hgmm alatt kell tartani.

2. szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata az életkor, a vérnyomás és a koleszterinszint tükrében

Ne dohányozzatok és ne öregedjetek! J A vércukor szintet is rendszeresen ellenőrizzük. Egy egészséges ember éhgyomri vércukorszintje 6 mmol/l alatt van. A koleszterinszint kívánatos értéke 3.9 mmol/l alatti. A szív betegségeinek jelentős része is megelőzhető a fentiekkel. A vénán át beadott szereket jó kerülni, mert a nem megfelelő sterilitással az érpályába kerülve gyulladást okozhatnak az erekben és a szívben. Alkoholt csak mértékkel, és attól még, hogy sokat mozgunk a súlyunkra is figyelni kell. BMI=testtömeg/kg/:testmagasság a négyzeten/m/

3. 4.  B.M.I.

Igen fontos a táplálkozás. Nagy vonalakban kevés só használatával csökkenthetjük a magas vérnyomás kockázatát. Kerüljük az egyszerű cukrokat, mert úgyis minden azzá bomlik, és így kevesebb inzulin van jelen a szervezetben, és nincs akkora tartalékképzés. Használjunk gyümölcs- és nyírfacukrot. Igyunk sok vizet, együnk sok rostosat!

Végezetül, hogy miért van egészségvédő szerepe a Kemponak? A mozgásban gazdag életmóddal való összefüggését nem kell magyarázni. Emellett úgy gondolom, hogy a harmónia és az egyensúly benne van abban, hogy „engedj, hogy győzhess”, illetve abban, hogy „száz csatából százat megnyerni nem a legnagyobb dicsőség, küzdelem nélkül nyerni a legnagyobb szakértelem”.

A legnagyobb diszharmóniát, kuzusit saját magunktól szenvedjük el, mikor félelmeink miatt örlődünk magunkban. Ez egy krónikus stresszforrás, ami olyan, mint egy lassan ölő méreg. Félelmeinkkel szembe kell nézni! Fel kell lépni a tatamira és a bírák, illetve nézők előtt meg kell csinálni a technikai számot, illetve meg kell küzdeni a tatami másik oldalán álló sporttársunkkal, aki ugyanúgy fél, mint mi. Miután ezt megtettük, lehet, hogy kikapunk, de már nem félünk a küzdelemtől, a pofonoktól, a szúrós tekintetektől, hiszen kijutott mindegyikből és mégis élünk.

Ennek felismerése az első lépés a harmónia felé magunkkal és környezetünkkel, de ez csak az Út kezdete. A harmóniára való törekvésünktől válhatunk harcművésszé!

Forrás: dr Gritz Arnoldné: Az egészség értelmezése, Bereczki Dániel: Cerebrovascularis betegségek