Nándi eü cikkei – a felső végtagok

Nándi, a gyermekek egyik edzője egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Ő írta ezt a cikket.

Gyakorló egészségügyi alkalmazott és kempos vagyok, így sérülések elszenvedője és egyben ellátója is. Számtalanszor sérültem már meg és sajnos vannak maradandó sérüléseim is. Épp ezért nagyon fontosnak tartom a megelőzést. Az edzéseken, versenyeken való minél biztonságosabb részvétel speciális bemelegítő gyakorlatokat és védelmi eszközöket igényel. Ezek sajnos nem nyújtanak teljes védelmet, de mindenképp javasolt az alkalmazásuk, mert nagymértékben csökkentik a sérülés esélyét. Ha viszont minden óvintézkedés ellenére megsérül valaki, jó, ha tisztában vagyunk az alapvető elsősegélynyújtó szabályokkal. Igyekszünk a legtöbb lehetőségről írni, megemlítünk gyógytorna gyakorlatokat és használható gyógyászati segédeszközöket is. A témát négy fejezetre bontjuk. Ez a fejezet a felső végtagok sérüléseiről szól, majd külön fejezetekben tárgyaljuk a fej, az alsó végtagok és a test sérüléseit.

Felső végtag és vállöv:

Mozgásrendszerünk a csontvázból és az izmokból áll.

A felső végtag valamint a vállöv csontjai és ízületei a következők: kulcscsont, lapocka, a váll ízületei, a felkarcsont, az alkar csontjai, könyökízület, a kéz csontjai és ízületei.

Felső végtagunk izmai: vállizmok, felkar izmok, alkar izmok, kéz izmok.

Természetesen vannak erek, inak, idegek és a bőr. Ezek mind meg is sérülhetnek.

 

Sportsérülések:

Akut sportsérülések / sportbalesetek: Ezek a sérülések nagy, hirtelen erőbehatásra alakulnak ki. Sebek, zúzódások, szalagszakadások, izomsérülések, ficamok és csonttörések jönnek létre.

Túlterheléses sérülések: Sorozatos mikrotraumák következtében jönnek létre, amikor ezek hatása összegződik. Túlterhelések, helytelen terhelések is szerepet játszanak kialakulásukban. Megfelelő kezelés hiányában pedig visszafordíthatatlan folyamatot indíthatnak el. Ilyen például teniszkönyök, íngyulladások, csonthártyagyulladás, fáradásos törések, porckárosodások.

Újrasérüléseknek nevezzük azokat a sérüléseket, melyek egy hónapon belül ugyanott jelentkeznek. A sérülés súlyosságának helytelen megítélése, helytelen rehabilitáció vagy idő előtti visszatérés vezetnek kialakulásához.

A mechanikai sérülések lehetnek:

Nyílt lágyrész sérülések: Ezeket a sérüléseket elsősegély szintjén elég steril fedőkötéssel ellátni.

Artériás vérzésnél 3 új nyomópontot is tudunk használni (hónalji, felkari, kulcscsonti) a vérzés csillapítására.

 

1. ábra: Nyomópontok

Az artériás vér élénkpiros, lüktető. A vénás vér sötét, a végtag fej fölé emelésével a vérzés rögtön csillapodik.

 

Zárt lágyrész sérüléseknél mindig gondot jelent, hogy nem látjuk mi sérült.

Sérülhet az izom direkt módon (ütéstől), vagy indirekt módon (feszítéstől, pl: juji gatame (izülettel együtt).

 

 

2. ábra: Juji gatame (karfeszítés)

Izomszakadás tünetei: fájdalom, funkciókiesés, vérömleny, vérellátási zavar. Fontos tudni, hogy az ilyen sérülés egyes kórokozók számára kedvező táptalaj, a felszabaduló toxikus anyagok károsítják a vesét.

Az inak sérülése lehet nyílt, zárt, részleges és teljes. Nyílt ínsérülés direkt trauma következménye, mely ritkán ér minket. A zárt már indirekt módon többször előfordul, a már sérült ín szakad el hirtelen erőhatástól. Kezelése az ín varrása, majd 3-6 hét rögzítés, ezután lehet mozgatni.

A perifériás idegsérülések (végtagok idegsérülései) súlyosságát az határozza meg, hogy mennyire sérült az ideg és mi az ellátási területe. Ez a fájdalomtól a mozgáskiesésig terjed. Az idegsérülések legtöbbször csont és lágyrész sérülésekkel járnak együtt.

Ízületi sérüléseknél a nyílt sérülés ritka, de nagyon veszélyes.

Zárt sérülés a zúzódás. Direkt, tompa erőbehatástól jön létre. Tünetei: duzzanat, bevérzés, mozgáskorlátozottság.

3. ábra: Zúzódás

 

Rándulásról beszélünk, ha erő hatására a csontok ideiglenesen eltávolodnak egymástól, majd eredeti helyzetükbe visszatérnek. Az ízület duzzadt, fájdalmas lehet.

Ficam esetén az ízületi csontfelszínek eltávolodnak egymástól, és kóros helyzetben rögzülnek. Az ízület duzzadt, deformált, a sérült nem tudja mozgatni a végtagot. 12 órán túli ficamodott helyzet már keringési panaszokat is okozhat. Ficamot „helyre tenni” röntgenkontroll és fájdalomcsillapítás nélkül szigorúan tilos!

 

4. ábra: Váll ficam

Törések gyanújelei véraláfutás, duzzanat, mozgáskorlátozottság. Biztos tünetei a deformitás, kóros mozgás.

A sérült vállnál általában látható, hogy baj van. A bőr is sérülhet, a váll nem úgy áll, ahogy kéne. Tapintással lehet ellenőrizni a fájdalmat, az izomfeszülést, az izomérőt, a hónalji artéria lüktetését. Funkcionálisan nézzük az aktív mozgást, ha ez nincs, akkor a passzív mozgathatóságot.

Zúzódás kialakulhat ütéstől, eséstől. Nyugalomba helyezéstől, borogatástól gyógyul.

A rándulás és a legtöbb felső végtagi sérülés a nyújtott karral való előreesés következménye. Nagyon sok kerékpáros sérül így, de egy kempos egy ilyen esést optimális esetben kigurul.

Desault kötéssel lehet hatékonyan rögzíteni és a fájdalmat csillapítani.

 

 

5.ábra: Desault kötés

Elsősegély sportsérülés esetén:
A következő elveket kell követnünk:

–      A sérült végtagot tehermentesítsük, helyezzük nyugalomba.

–      Felpolcolással általában csökken a duzzanat.

–      A hűtés általában jó hatással van a sérült területre közvetlenül a sérülés után is. Vigyáznunk kell azonban a nagyon népszerű fagyasztással, mivel túlzott alkalmazása a tüneteket elfedheti, és fennáll a bőr károsodásának veszélye is. Válasszuk inkább a szakaszos jegelést! Száraz, vékony törülközőbe csomagolva helyezzük a jeget a sérült területre, maximum 15-20 percre, majd tartsunk legalább ugyanennyi szünetet!

 

A felső végtag és a vállöv sérülései:

A kulcscsont ficam szintén a fenti baleseti mechanizmus miatt következik be. Szemmel látható eltéréseket okoz. Érdekesség, ha a kulcscsont szegycsont felőli vége ficamodik ki, mert itt az általános tüneteken (funkciókiesés, fájdalom, stb.) túl vénás pangás, nyelési és légzési zavar is kialakulhat. Szerencsére könnyen visszahelyezhető.

A kulcscsonttörés jól látható, tapintható sérülés, melyet például kakato geri is okozhat. Éppen ezért a Kempo versenyeken ezt a rúgást nem lehet sarokkal végezni csak talppal. Ideg, artéria és véna is sérülhet.

A kulcscsonttörés elmozdulás nélkül, ill. kis kimozdulással jó gyógyhajlamú. Nagyobb elmozdulásnál azonban műtét szükséges.

 

6. ábra: Kakato geri

Lapocka törés csak direkt trauma következménye lehet. Tünet: váll süllyed, deltaizom ellaposodik. Desault kötéssel rögzítik, súlyos esetben műteni is kell.

Küzdősportokban a felső végtag leggyakoribb sérülései vállat érik.

Váll ficam: A vállízületet túlnyomó részt a vállizomzat és a szalagok tartják anatómiai helyén.

A dobások során folyamatosan a vállízületet érő nagy erő, a földharcban kifejtett, vállra ható nagy erők és az ütések során előrelendülő felső végtag a vállízületet gyakran kissé kimozdítják helyéről. Ennek következtében, amennyiben ez sűrűn előfordult, a szalagok meglazulhatnak, a vállízület instabillá válhat, súlyosabb esetben ki is kificamodhat.

Ficam esetén az ízület kóros helyzetben áll, idegek, artériák és vénák is sérülhetnek. Fájdalomcsillapítás és röntgen-kontroll mellett helyezhető vissza. Elsősegélyként Desault kötés, nyugalomba helyezés alkalmazható.

Ficam után 3 hetes rögzítést követően alapos és speciális gyógytornával többnyire a vállízület ismét stabilizálható és a teljes sportképesség elérhető. Amennyiben ez a kezelés nem hoz eredményt, vagy a ficam ismétlődik, mindenképpen műtét javasolt. Ennek során a leszakadt stabilizáló rendszer visszarögzítését, illetve a megnyúlt szalagrendszer rövidítését, erősítését végzik.

 

A felkarcsonttörés nyújtott karral való tenyérre vagy könyökre eséstől alakul ki a legtöbbször.

A felkar izmai, erei, idegei legtöbbször töréssel együtt sérülnek, de a bicepsz hosszú feje már kisebb erőhatástól is leszakadhat.

 

7. ábra: Felkar izmai

A könyökízületet a két alkarcsont és a felkarcsont végei alkotják. A könyök is zúzódhat, rándulhat, ficamodhat. Zúzódás jöhet létre ütéstől, rúgástól. Rándulás és ficam a helytelen esés, karfeszítés, ill. a földharc során rossz helyzetben beszorult kar következménye lehet.

Az alkar csontjai törhetnek együtt és külön-külön. Könyökhöz közelebb eső rész sérülésénél a kar nyújtási funkciója romlik, a csuklóhoz közelebb eső részénél az ujjak aktív mozgása korlátozódik.

A teniszkönyök és a golfkönyök túlterheléses, a fokozott igénybevételből eredő íngyulladás, valamint az izmok tapadási helyén lassan kialakuló csonthártyagyulladás.

Ha teniszkönyöke van valakinek, akkor a kéz és az ujjak hátrafelé feszítésekor nagyon erős fájdalmat érez.

Golfkönyök esetén a könyök belső felszíne nyomásérzékeny, a kézfej behajlítása nagyfokú fájdalommal jár.

Súlyos esetben, a fájdalom nyugalomban sem szűnik. A beteg nem tudja megfogni a tárgyakat, minden kiesik a kezéből.

A panaszokat kiváltó mozgások mellőzésével, pihentetéssel, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kezeléssel (gyógyszer, kenőcs, jegelés) többnyire helyrehozhatóak.

A csukló is zúzódhat, rándulhat, mindenki által ismert sérülés, mikor a kéztőcsontok a kézfej irányába hátrahajlanak.

A sajkacsont (kéztőcsont) törése nehezen felismerhető és beszűkült mozgással jár. A kézfej hüvelykujj felé való fordításakor keletkezik a legnagyobb fájdalom.

A sérülések 30-40 % kézsérülés. Igen bonyolult a kéz anatómiája és egyben érzékszervünk is. Komoly sérülésnél speciális műtét és utókezelés kell. Még a bőr hegesedésének mértéke is számít. Ezért nagyon fontos a kézsérülések megelőzése, ehhez a bandázs használatáról az Ökölharc második számában cikket olvashattok Palotás Mestertől.

Sajnos sokszor a sportsérüléseket szakember nem látja, edző, masszőr, vagy sporttárs javaslata alapján kezdődik a kezelés. Ez azonban elhúzódó gyógyulást, szövődményeket okozhat.

Inkább jelentkezzünk feleslegesen orvosi vizsgálatra, mintsem, hogy egy esetleges súlyosabb szövődménynek tegyük ki magunkat!

Fontos, hogy megkeressük az adott szakterülethez, sportsérülésekhez értő, megfelelő szakorvost! A rehabilitáció során pedig talán még fontosabb az adott sportsérülésekhez értő gyógytornász. Ezzel akár még a műtétet is el tudjuk kerülni.

Forrás: Bencze Béla – Göbl Gábor : Oxiológia, Dr. Kiss Lajos: Sebészet és Traumatológia